TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Kisunyom főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Népesség
Művészek
Civil szervezetek


E-ÜGYINTÉZÉS   
Adóügyek
Szociális ügyek
Útmutató


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Bizottságok
Meghívó, előterjesztés
Testületi ülés jegyzőkönyvei
Rendeletek
Határozatok
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok


INTÉZMÉNYEK   
Iskola
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés


GAZDASÁG   
Helyi adó
Beruházások
Pályázatok




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Falutörténet


Kisunyom község Szombathelytől D-re, a 86 számú főközlekedési út mentén található. A község igazgatási területe természetföldrajzi tájbeosztás szerint az Alpokalja és Vasi dombság, illetve síkság nagy és középtájon belül két kistáj; a Pinka-fennsík és Gyöngyös-sík határán helyezkedik el. A település területe ugyanis a Jáki-Sorok és Perint patakok völgyszegélyén, a Gyöngyös-síkság és az abból kiemelkedő dombos jellegű Pinka-fennsík területén fekszik. A talajok mechanikai összetételére és sajátosságára az agyagos vályog, homokos - löszös üledék, valamint az agyagtartalomtól függő jobb vagy gyengébb vízáteresztő víztároló képesség jellemző. Éghajlati viszonyokat tekintve a térségre hűvös, csapadékos, részben kissé kontinentális felé is hajló klíma jellemző, amely keletről nyugati irányba haladva erősödő szubalpin szubatlanti hatást tükröz. A terület vízrajzilag a Rába vízrendszerén belül a Sorok-Perint vízgyűtőjéhez tartozik. Növényföldrajzilag a tájrészlet a Magyar Flóratartomány átmeneti flóravidéke, vasi- alpokaljai flóra járásának része. A Szombathelytől délre elhelyezkedő település az őskor óta lakott hely. Ezt bizonyítja, hogy a község határában kőkorszakbeli és bronzkori emlékeket találtak.

1898-ban a következőket írták róla. "Helyben van vasúti állomása, postája és távírója. A község körjegyzőségi székhely. E régi nemesi községnek nevezetesebb birtokosai voltak a Miskey, Szegedy, Málik és Bácsmegyei családok. Plébániája 1698-ban már virágzott. Temploma 1869-ben leégett, de újraépítették. Itt van Reissig Ede Vasvármegye főispánjának csinos, kényelmesen berendezett úri laka és báró Thünken Ernő gazdasága." 1931-32-ben már az alábbiak olvashatók. "Vasútállomás helyben, körjegyző, posta, távbeszélő, telefon helyben. Községi elöljáróság működik körjegyzővel, segédjegyzővel, közgyámmal. A településen a katolikus egyházközösség iskolát tart fenn, önkéntes tűzoltó egyesület, levente egyesület, valamint polgári lövész egylet működik. Ezen túl hét szakmában több mint tíz fő dolgozik: mint bognár, cipész, cséplőgép-tulajdonos, hentes, vegyeskereskedő, kovács, malomtulajdonos.
A település faluképének építészeti összhatása vegyes, védelemre a templom épülete, valamint a Reissig kastély érdemes.

Kérjük, további képekért keresse fel galériánkat!



oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Étterem
Söröző, borozó


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás








 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail